A kalandok nem új dolgok Takuának, a Krónikásnak. Még a Ta-Koro új stadiumában rendezett első Kolhiimeccs lekésésének kockázatával is mélyen a tüzes falu alatt kutat, köveken szökdécselve egy totem felé, ami megragadta figyelmét. A barátja, Jaller, a Ta-Koroi Őrség kapitánya, megtalálja a barátját, amíg az rájön, hogy a totem nem csupáén egy darab szikla - ez tartalmazza a Kanohi Avohkiit, a Fényálarcot. A pár éppen idejében érnek a Kolhi imérkőzésre, de végül elvesztik. A záró szertartás alatt az álarc kiesik Takua hátizsákjából. Egy trükkön keresztül Takua meggyőzi a Turagákat és Toákat, hogy Jallerről azt higyjék, ő a Fényálarc hírnöke, nem ő. Jallerre bízzák a legendás hetedik Toa megtalálását, de nem azelőtt, hogy az belevonja Takuát a keresésébe.

 

 

Ahogy a két Matoran barát a maszk jelzőfényét követték, Makuta szabadon engedett három Rahkshit, hogy visszanyerje az álarcot. Nem engedhette a Toákat vagy a Matoranokat ilyen erőhöz. Gali Nuvát a Kini-Nui templomnál meditálva megtámadta a három teremtmény, amik igazából páncélok, amiket a kígyó-szerű lények irányítanak, amik Makutából jöttek létre. Eljutva Ta-Koroba Gali figyelmezteti az Őrséget, épp amint a Rahkshik megtámadják a falut. A két Toa együttes erővel sem tudta megállítani a három Rahkshit, akik elsüllyesztették a falut a lávatóba, míg a lakosok kimenekültek. Tahu nem vette észre a maszkján ejtett sebet, de Gali aggódni kezd érte. Falvuk elvesztésének tudatában Takua és Jaller tovább folytatja a keresést.

 

 

Ahogy Toákba ütköznek útjuk során, megtudják milyen veszélyessé vált a küldetés. Egy ponton Makuta megjelent Takua előtt, figyelmeztetve, hogy Jaller meghal, hacsak át nem adja neki a maszkot. Takua, óvva barátját, úgy gondolta feladja a keresést, hogy Jaller egyedül folytassa. Makuta, nem megelédedve teremtményei sikereivel, három újabb Rahkshit eresztett ki sötét barlangjából, megszállva Onu-Korot. Egy újabb falu pusztult el, mielőtt a Toák összegyűltek, és határoztak, mit kell tenniük. Tahu fertőzése annyira elterjedt, hogy Gali ellen fordul, de a többiek segítségével kigyógyítják. Onu-Koro pusztulása után Takua rájön, mekkora veszélyben hagyta barátják, és Ussal rákjával, Pewkuval a segítségére siet. Együtt eljutnak a Kini-Nuiba, ahol a Rahkshik körbe veszik őket. Ekkor jelennek meg a Toa Nuvák, akik elementális erejük kombinálásával visszaszorítják a Rahkshikat. Jaller a Turahkra veti magát, hogy védje Takuát, de belehal. Takua nem hezitál tovább. Felveszi az arany maszkot és Takanuvává válik, a Fény Toájává. Takanuva lezárja a Rahkshik elleni csatát.

 

 

A Rahkshi páncélokat felhasználva megalkotott egy járművet, mellyel alászállt Makuta barlangjába oly elszántsággal, hogy nem veszi észre a raktérben megbúvó Hahlit. Takanuva megküzd Makutával egy mindent eldöntö Kolhii játékban. Annak ellenére, hogy Makuta nagyobb és erősebb, Takanuva egy ügyes mozdulattal stimulált protodermisz tóba ejtette, de az árnyak mestere magával rántotta, hogy egy személyként emelkedjenek ki, mint Takutanuva. Eljött Mata Nui felébresztésének ideje, közli az alak az összegyűlt Matoranokkal, Turagákkal és Toákkal, mielőtt felnyitna egy hatalmas kaput. A Matoranok átkelnek, maguk mögött hagyva Takutanuvát, akire rázuhan a kapu. Csak a Fényálarc éli túl, de mielőtt a kapu lezuhant volna, Takutanuva visszahozta Jallert az életbe. Takanuva szerencséjére a Fényálarc képes visszahozni az életbe. A kapun túl Turaga Vakama a végtelen protodermisz tengeren túlra mutatott, a legendák városára, ami ezer évre elveszett - a város mely egykor a Matoranok otthona volt - amit most felfedeztek. A Turagák elkezdték meséjüket Metru Nuiról.