A Nagy Lények

A Nagy Lények voltak azok, akik megteremtették a matorán univerzumot, az istenek megfelelőinek is lehetne őket tekinteni. Valószínűbb azonban, hogy isteneknél sokkal alacsonyabb lények. Bolygójuk magja volt eredetileg az energizált v. stimulált protodermisz forrása. Miután az anyag a felszínre tört, a bolygó lakói háborúskodni kezdtek fölötte, és hamar az egész bolygó a rombolás martalékává lett.

A Nagy Szellemet, Mata Nuit is ők hozták létre. Az első Toa és Rahi vadállatok megszületése is nekik köszönhető, akárcsak Metru Nui városa alapjainak lefektetése. Viszont nem ők teremtették a bolygót és a felszínen élő organikus lényeket.

Eddig legalább három Nagy Lényről tudunk. Miután az Ignika Kanohit, az Élet Maszkját megfaragták, egy védelmet nyújtó ládába helyezték. Egyikük túl kíváncsi volt, és hozzáért a maszkhoz. A maszk, azt képzelve, hogy örömet okoz vele, a Nagy Lénybe öntötte az energiáit. Ettől minden, amihez az a Nagy Lény hozzáért, életre kelt. Emiatt el kellett őt zárni. Két másik Nagy Lény ellátogatott aztán a matorán univerzumba, hogy oda rejtsék el a maszkot. Az Élet Maszkjának egy célja volt: hogy életerőt adjon a Nagy Szellemnek, ha szüksége volt rá. Hosszú, lépcsőkkel ellátott alagútrendszert ástak a kiválasztott helyen, és annak mélyére helyezték a maszkot. Az utat csapdákkal és kihívásokkal szórták meg. Utazásukat egyik matorán sem érzékelte, mivel egyfajta elrejtő köpönyeget viseltek. Azt követően a Nagy Lények távoztak a Bionicle univerzumból, és más univerzumok felé fordították figyelmüket. Ennek betudhatóan nem voltak tudatában annak a sok zűrzavarnak, ami ott történt.

A Nagy Lényekről tudjuk még ezek mellett, hogy képesek érzelmeket érezni, és a két nem képviselteti magát köztük. Testi erejüket tekintve gyengébbek egy Nagy Szellemnél. Ha egy Nagy Lény meghal egy univerzum teremtése közben, akkor az az univerzum nem szűnik meg létezni, hanem az élet benne vagy nem fejlődik tovább, vagy megsemmisül egy idő után.

 Artakha

Mielőtt Mata Nuit létrehozták a Nagy Lények, Artakhát és Karzahnit teremtették meg, majd saját birodalmakat adtak nekik. Artakha úgy döntött, hogy magáról nevezi el földjét. Hamarosan a teremtése után ő és testvére megküzdöttek az Alkotás Maszkjáért, amelyet végül Artakha szerzett meg. Amíg Karzahni egy olyan helyen élt, ahova a Matoránokat küldték megjavítani, Artakha úgy döntött, hogy ő a fény egyik helyét fogja kormányozni, ahol a Matoran békében és kényelemben dolgozhat. Ez idő alatt Artakha bárkinek bármilyen tárgyat létrehozott és megtervezett, ha kérték, beleértve fegyvereket is Mata Nui Rendjének. Alkotásai közé sorolhatjuk az Axalara T9-et, a Jetrax T6-oz, és a Rockoh T3-at, amelyeket Karda Nui-ban, a Codrexben helyezett el. Ezenkívül ő teremtette a Toa Matát is.

Több ezer évvel később a Makuta Testvériség egyik tagja támadást indított Artakha szigete ellen, mert úgy hírlett, létrehoztak ott egy olyan maszkot, amelyet Fényálarcnak neveztek. Az akció vezetője, Kojol Makuta egy pusztító csapással el akarta söpörni a védelmet. Artakha visszaverte az első hullámot, de végül a szigete elesett. Kojol személyesen vonult be az erődbe, majd sikerült megszereznie a Kanohi Avohkii-t.

Artakha arra kérte Mata Nui Rendjét, hogy semmisítsék meg az összes térképet, amin szerepel a szigete. Arthaka lakói leromboltak egy földhidat, ami azt egy nagyobb, lakatlan szigettel kötötte össze. Ezenkívül likvidáltak mindenkit, aki tudott a hely létezéséről, beleértve Kojolt és néhány Rend tagot. Végül Artakhát és a szigetét fokozatosan elfelejtették és legendává tették, de őt otthagyták, hogy továbbra is olyan dolgokat alkosson, amikre szükség volt a Matorán Univerzumba.

A már ismeretlen szigeten tett látogatásuk alatt a Toa Nuva beszélt Artakhával az erődjén kívülről, aki arra kérte őket, hogy meséljék el neki legutóbbi kalandjaikat. Miután meghallgatta őket, Artakha a legnagyobb teremtésével ajándékozta meg a hősöket, az Alkalmazkodó Páncélzattal, majd elteleportálta őket Karda Nuiba. Artakha azt a három járművet, amivel elmenekült a Toa Nuva a Karda Nui-ban kialakult a vihar elől, visszavitte a Codrexbe.

Makuta Teridax nem sokkal utána, hogy átvette az irányítást Mata Nui teste felett, támadást indított Artakha ellen. Ő, mivel tudta, hogy szigete eleshet a Rahkshik támadásától, az elméjével kapcsolatba lépett Lewa-val, aki épp őt készült kimenekíteni az erődből. Azt mondta neki, hogy még nincsen minden veszve, mert van valaki, aki még segíthet. Ezután elteleportálta a Levegő Toáját Trem Kromhoz.

Tren Krom, aki ellopta Lewa testét, később kapcsolatba lépett Artakhával, és megkérte, hogy vigye el minél gyorsabban Metru Nui-ba. Ő nem tudta eldönteni, bízzon-e benne, de végül eleget tett a kérésének, és elszállította Tren Kromot az Archívumba. Artakha figyelmeztette Tren Kromot, hogy tartsa be az egyezségüket, és adja vissza majd Lewa testét a tulajdonosának, ha viszont nem tenné, megsemmisíti a testet.

Artakha elteleportálta magát az Agy Központba, és leállította az ott folyó ütközetet, amiben Miserix, Brutaka, Axonn, Tren Krom, Tuyet és Helryx vettek részt. Leszidta őket, hogy ilyen módszerekkel akarják megmenteni az univerzumot. Helryx felismerte a hangjáról, ki áll előtte, és hangosan kimondta a nevét, tudatva a többiekkel a megdöbbentő felismerést. Artakha visszarendelte Tren Kromot a szigetére, és amikor az ősi lény megpróbált Lewa testében maradni, személyesen állította helyre a Toa elméjét. Helryx dühösen megmondta neki, hogy hagyja ezt az ügyet rá, de ekkor Teridax szólalt meg, és kiteleportálta őket az Matorán Univerzumon kívülre, az űrbe.