Sötétség tengere (Az Élet Maszkja 2.) - 2007

Mélyen Voya Nui úszó szigete alatt fekszik Mahri Nui elsüllyedt faluja. A fenti szigettel egy kőcsatornával kötve össze, Mahri Nuit levegőbuborékok veszik körül, amik megengedik a Matoranoknak, hogy lélegezzenek. De a létezésük törékeny. A Matoranoknak állandóan levegőbuborékokat kell gyűjteniük a környező növényekből a Hydruka nevű Rahik segítségével. Sőt mi több, a falujuktól nem messze nyílik A Verem, egy látszólag feneketlen szakadék, melybe Mata Nui Rendje a legveszélyesebb bűnözőket zárta. A Vermet az egyik rend tag, Hydraxon őrizte, de ő ezer éve a Nagy Katasztrófa alatt meghalt. A Verem dómjának kupolája beszakadt, a felszínről víz tört be, elárasztva a helyet.

De a vízben található mutagén miatt a rabok nem fulladtak meg, hanem vízlégzővé váltak, így kiszöktek a felszínre, szétszóródva a tengerfenéken. A területet most a hat legveszélyesebb bűnöző uralja, akit bebörtönöztek oda. A Barraki, egykoron erős hadvezérek, kik szinte az egész Matoran Univerzumot uralták, Mata Nui elleni lázadásukat leverve ide zárták őket. Újra hadseregeket formáltak, vízi Rahikat és egyéb rabokat véve be, de a vizeket elhagyni nem tudták. Ebbe az árulásokban és harcokban gazdag világba csöppent bele az Élet Maszkja. A Barrakik, felismerve a lehetőséget, a visszatérést látták a maszkban, erejét felhasználva újra levegőt lélegezhetnének, és újra uralkodhatnának. Miközben a maszk megpróbálta megvédeni magát őrzőket hozott létre. Egy apró Gadunka nevű Rahit, aki a maszk alatt keresett menedéket, a többszörösére nagyított fel, egy Dekar nevű Matorant pedig átalakított a rég halott Hydraxon formájába, elhitetve vele, hogy ő Hydraxon.

Végül pedig a Voya Nuiról a kővezetéken keresztül érkező Toa Inikákat alakította át, új fegyvereket, maszkokat adva, vízlégzővé. A Toák miután elfogadják a változást, felfedezik Mahri Nuit, akik rejtve próbálnak maradni a Barrakik elől. Némi gyanakvás után a Matoranok Toa Mahrivá, Mahri Nui védelmezőivé nevezik ki a Toákat. Matorot elkapja Hydraxon, mert azt hiszi, szökött rab, és Maxilosra, az őrrobotra bízza, akiről kiderül, hogy maga Makuta szállta meg. Makuta elmondja Matoronak, hogy a Voya Nuival összekötő kőcsatornát el kell pusztítaniuk, hogy Voya Nui visszasüllyedjen a helyére, ahonnan kilőtték, így előkészülve Mata Nui helyreállását.

Matoro meggyőzi a többi Toát a feladat szükségességéről, majd kimentik Mahri Nui Matoranjait a szigetre, ahol az ottaniakkal együtt barlangokba rejtőznek, majd a Toák visszatérnek. Megszerzik a maszkot, elmenekülnek a Barrakik elől és elpusztítják a kőcsatornát. De mindez túl késő: Mata Nui meghalt! Matoro nem adja fel, tovább úszik, amerre a sziget süllyed, a többi Toa pedig hátramarad fedezni őt. Megelőzi a szakadékba süllyedő Voya Nuit, ami a helyére süllyedt, felette bezárva a rést. Egy hatalmas barlangban zuhanva egy vízesésen keresztül, Matoro felveszi az Ignikát, ami átalakítja őt energiává, ami újjáéleszti Mata Nuit, és a többi Toát visszateleportálja levegőlégzőként Metru Nuira. A maszk eltűnik a barlang ködében. Matoro elveszett, de Mata Nui él és alszik.